A városlődi iskoláról először 1730 körül találunk feljegyzéseket, ekkor szervezték meg itt az első tanítói állást. A község Historia Domus-ában 1739-ben olvashatjuk először egy iskolamester nevét, Angermann Pálét. Említést találunk Hufgart Antal tanítóról is, 1779-ben. Rajtuk kívül valószínűleg több tanító is működött Városlődön akkoriban. Tanítási nyelvnek a németet használták, hiszen ez volt a betelepítettek anyanyelve. Az iskolai férőhelyek száma a 18. század végén 140, a tanköteles gyerekek száma pedig átlagosan 150 volt. Ebből mintegy 120 gyerek járt rendszeresen iskolába, ami akkoriban igen jó aránynak számított.
1852-ben megszervezték Városlődön a 2. számú tanítói állást (ez azt jelentette, hogy ettől fogva már 2 tanító dolgozott az iskolában). Egy időben ezzel sor került egy új, két tantermes iskola építésére is, ami 1854-ben készült el. Mivel ez az épület is kicsinek bizonyult, 1872-1874 között két újabb tantermet építettek az iskolához. A megnagyobbított iskolaépület lehetővé tette, hogy 3 tanulócsoportot hozzanak létre, így 1874-ben megszervezték a 3. számú tanítói állást is. A tanulólétszám alakulásában jelentős növekedés figyelhető meg 1875 és 1893 között. Míg 1875-ben 383 tanulót írattak be a városlődi iskolába, addig 1893-ban már 405 főt (a 405 fő 6 osztályban oszlott el).
Az eddigi főtanítónak, Eisenfeld Sándornak az utóda Stangl Sándor volt, aki az 1877-78-as tanévtől főtanítóként működött az iskolában. A második világháborút megelőző években német, magyar és vegyes tagozatos osztályokba jártak a tanulók. A német tagozaton a tantárgyak egy részét németül, a többit magyarul tanították (ide jártak a német anyanyelvű gyerekek). A magyar tagozaton német írást és olvasást oktattak a magyar anyanyelvű gyerekeknek. A vegyes tagozatra német és magyar ajkúak is járhattak. Az 1944-45-ös tanévben a háború miatt német tagozat már nem indult.1944 októberétől 1945 márciusáig a német katonaság megszállta, és mészárszéknek használta az iskolaépületet. A háború végén a tanítók a falusi mesteremberekkel (többek között a nagyapám segítségével) társadalmi munkában újították fel az iskolát. A bútorokra Katona Lajos esperes igényelt az államtól pénzt.
Míg Magyarországon 1945-ben, addig Városlődön már az 1941-42-es tanévben bevezették a 7. és 8. osztályt. Ez is azt bizonyítja, hogy az akkori tanítók mennyire komolyan vették hivatásukat, és a szülők a gyermekeik fejlődését, taníttatását. Az államosításig (1947-ig) az iskola fenntartója a városlődi egyházközség volt. Ezt követően az iskola állami kézbe került. Wesztergom György igazgató halála után, 1947 és 1949 között Ajkáról igazgatták az iskolát (Schleicher Imre által), aki Tóvári Lajost bízta meg az iskola irányításával.
Tóvári Lajos 30 éven keresztül irányította az iskolát. Munkája során - többek között- tovább bővült az iskola, megépült az ötödik tanterem, az épület széles zsibongója, az új tanterem fölé nevelői és tanári szobákat létesítettek. 1949-ben megalakult a 2217-es számú Hunyadi Mátyás úttörőcsapat, amely 1989-ig működött. 1963-tól fokozatosan, felmenő rendszerben történt meg a csehbányai iskolások bekörzetesítése. 1958-ban először a felső tagozatban, majd 1973-ban az alsó tagozatban is bevezették a német nyelv oktatását (ezzel a városlődi iskola megelőzte a környékbeli intézményeket). Megalakult az iskola kórusa. Megkezdődtek a nagykirándulások, amelyekre még ma is sokan örömmel emlékeznek. Kisegítő iskolai csoport működött 1972 és 1977 között, a gyengébb képességű tanulók megsegítésére. 1975-től a nyolcadikosok továbbtanulását középiskolára előkészítő órák segítik.Tóvári Lajos után 1977-ben Koppányi István kapott igazgatói kinevezést. Ő generációk megbecsülését vívta ki magas szintű matematika-oktatásával. Udvardi Ferenc 1981-től 1988-ig vezette iskolánkat. 1983-ban 3 fővel megalakult az iskolai gazdasági szervezet. Ez előbb az iskola, a napközi otthon, az óvoda, a művelődési ház, a községi könyvtár, majd a tájház gazdasági ügyeit is intézte.1988-tól Oszvald József lett az iskola igazgatója. Az ő irányítása alatt alakult meg 1996-ban az ÁMK (Általános Művelődési Központ), amely a városlődi iskolát, óvodát és falumúzeumot foglalta magában. Megépült az iskola új szárnya, 6 új tanteremmel, egy orvosi szobával, tornateremmel, két öltözővel, két szertárral. 1996-ban tartotta iskolánk először a Német Nemzetiségi Ki-Mit-Tud-ot (Kulturwettbewerb), ami az 2015/2016-os tanévben már a 20. éve kimagasló, a környéket összefogó, jelentős regionális verseny. Oszvald József után egy évre Bittmann Zoltán vette át a vezetői tisztséget, majd 1999-től 2008-ig Fejes Gábor lett az ÁMK igazgatója. 2006-ban az ÁMK tovább bővült, csatlakozott hozzá a kislődi iskola és óvoda, valamint a bakonyjákói iskola és óvoda is, így egy 8 tagintézményből álló intézmény jött létre, amelynek fenntartója akkor a Német Nemzetiségi Nevelési, Oktatási és Kulturális Intézményfenntartó Társulás volt. 2007 őszétől a bakonyjákói, németbányai, farkasgyepűi felső tagozatosok is Városlődre járnak iskolába.
Az iskola közössége 2009-ben –hagyományteremtő céllal első alkalommal rendezte meg tanév végi gálaműsorát, melyre általában több száz szülő és érdeklődő jön el. 2010-ben elkészült az iskola udvari sportpályája. 2011 nyarán iskolamúzeumot avattak és felújították a régóta nem használt iskolaépületet, amelyben étkezőt alakítottak ki. Ez utóbbi lehetőséget adott az egész napos iskolai élet bevezetéséhez (napközi). 2011 szeptemberétől a bakonyjákói, farkasgyepűi és németbányai alsó tagozatos diákok is a városlődi iskolába járnak.